Legutóbbi írásomra a többi között ezt a választ kaptam:

Tisztelt Lipp Úr!
Nagyon köszönöm a bejegyzéseket, üdítő a család történetéről olvasni. Ami nálunk még a legenda része: Gyurkovics Sándor egy szem fiával, Sándorral együtt tűnt el a fronton; II. felesége hivatalosan Bujdosó Mária (nem Teréz) volt és ha jól tudom, 1914-ben meghalt.
Üdvözlettel: Gyurkovits Sándor dédunokája

Első gondolatom a kétségbeesés. Nem tudtam Gyurkovics Sándor egyetlen fiáról, nem tudtam, hogy ő is a Nagy Háború, az iszonyatos, értelmetlen öldöklés áldozata. Hogy kifordított végtagokkal ő is ott hever valahol Európában az örökre temetetlen lövészárkokban. Aztán az jutott eszembe, milyen érdekes, ebben a mi végletekig hiszterizált, szellemi lövészárkok szabdalta világunkban Gyurkovits Sándor dédunokája nem sértődött meg, nem akar feljelenteni, nem akar felnégyelni, legyilkolni, csak úgy egyszerűen olvasta a blogomat, tetszett neki és ezt meg is írta.

Kedves Rokon! Higgye el, levele legalább annyira üdítő olvasmány volt a számomra, mint –  ahogy írja – az én írásaim az ön számára. Köszönöm!

A kép forrása: A. J. P. Taylor: Az első világháború képes krónikája, Bp. Akadémia, 1988.

Lipp Tamás
http://lipptamas.hu/