<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>írásterápia</provider_name><provider_url>https://irasterapia.cafeblog.hu</provider_url><author_name>lipp.tamas</author_name><author_url>https://irasterapia.cafeblog.hu/author/lipp-tamas/</author_url><title>Weimari idők</title><html>&lt;a href=&quot;https://irasterapia.cafeblog.hu/files/2014/06/gravitacio_ketharmad.jpg&quot;&gt;&lt;img class=&quot;aligncenter size-full wp-image-271&quot; src=&quot;https://irasterapia.cafeblog.hu/files/2014/06/gravitacio_ketharmad.jpg&quot; alt=&quot;gravitacio_ketharmad&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;394&quot; /&gt;&lt;/a&gt;

Nem régen láttam Tölgyesi Pétert a tévében. A többi között arról beszélt, hogy nincs ma az országban még egy politikus, aki annyira értené a magyar nép lelkét, mint a mostani miniszterelnök. Tölgyesit okos, elfogulatlan, politikai elemzőnek tartom. A Fidesz alapító tagjai közé tartozik, részt vett a rendszerváltást előkészítő kerekasztal-tárgyalásokon. Horn Gyula állítólag legalább annyira kedvelte őt, mint Antall József. Azt, hogy Tölgyesi – a ­miniszterelnöknél ­­már említett okból – nagyra becsülte Horn Gyulát is, az interjúban többször megerősítette.

Tölgyesi arról már nem beszélt, hogy a népvezérek általában jól értették, értik a nép nyelvét, s voltak olyanok is, akik a választásokon nem csak kétharmados többséget szereztek, hanem olykor a kilencven százalékot is meghaladták. A történelemben, sajnos, az is előfordult már, hogy a Vezér akarata végül diadalra jutotott – lásd &lt;a href=&quot;http://www.filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=4255&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Leni Riefenstahl: Az akarat diadala&lt;/a&gt; c. filmjét –, s ezzel nem csak hazáját, hanem kis hiján az egész világot pokolra taszította. Egy mondat erejéig talán ezekről a történelmi példákról sem érdektelen megemlékezmi.

Most olvasom a &lt;a href=&quot;http://www.kronoszkiado.hu/index.php/tortenelem/bunbak-minden-idoben-25-detail&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Bűnbak minden időben&lt;/a&gt; c. gyűjteményes kötetet. Kiss Zsuzsanna kiváló tanulmánya, a &lt;a href=&quot;https://irasterapia.cafeblog.hu/files/2014/06/bunbak_beliv_pdf.pdf&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Hősök és bűnbakok a weimari Németországban&lt;/a&gt; különösen hátborzongató. Aki meg akarja érteni a mostani idők szavát, annak föltétlen érdemes elolvasnia.

Joan Baez pedig, mint a „szabadság nagyasszonya”, jutott eszembe. &lt;a href=&quot;https://www.youtube.com/watch?v=77K-lBpqNPY&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;The Best Of &lt;/a&gt;című albumát minden időben ajánlom, de most különösen, tekintettel az elkövetkövetkező kusza, zord, s valószínűleg egyre zordabb, szabadsághiányos, hónapokra, évekre. ­

P.S. Miután elkészültem a bejegyzéssel, sokáig gondolkodtam, megnyomjam-e a közzétesz gombot. Jézusom, ezek már az öncenzúra első
jelei? Mostanában egyre többször jut eszembe annak az autósnak az esete, aki az autópályán szembe megy a forgalommal, s amikor a
rádióban azt hallja, vigyázat, egy őrült szembe megy a forgalommal, azt gondolja: egy? Mind!

&nbsp;</html><type>rich</type></oembed>