1.0írásterápiahttps://irasterapia.cafeblog.hulipp.tamashttps://irasterapia.cafeblog.hu/author/lipp-tamas/<a href="https://irasterapia.cafeblog.hu/files/2013/11/Egon_Schiele_079.jpg"><img class="alignleft size-medium wp-image-210" style="margin: 5px 10px" alt="Egon_Schiele_Önarckép" src="https://irasterapia.cafeblog.hu/files/2013/11/Egon_Schiele_079-300x241.jpg" width="300" height="241" /></a>A közmondás szerint minden zsák megtalálja a maga foltját. Mindez, egy kicsit tudományosabban azt jelenti, hogy főként olyanokkal alakítunk ki kapcsolatot, akiknek a pszicho­lógiai fejlettsége és önelfogadása hasonló szinten van, mint a sajátunk. Különösen érvényes ez a párkapcsolatokra. (Néha megdöbbentő, hogy életünk „szvíthártjai” külsőleg is mennyire hasonlítanak egymásra.) Most olvasom Máté Gábor, a Vancouverben élő pszichiáter könyvét, a <a href="http://www.libri.hu/konyv/dr_mate_gabor.szetszort-elmek.html" target="_blank">Szétszórt elmék</a>et. Ő azt állítja, hogy a praxisában csak ilyen esetekkel találkozott. „Az emberek nemcsak a házasság céljából, ha­nem számos egyéb okból is érzelmi fejlettség szerint sorolják be magukat. Azok, akik nagyon különböző fejlettségi szinten állnak, nem is tudnak egymással mit kezdeni. Az <i>egyenlő fejlettség törvénye</i> akkor is érvé­nyes marad, ha a partnerek egyike azzal hitegeti magát, hogy érzelmileg érettebb a másiknál. Ez az illúzió azért jöhet létre, mert az egyikük esetleg sikeresebbnek tűnik a másiknál, már ami kizárólag a <i>külső</i> sikereket illeti.” Esetleg szerencsésebb körülmények közé született, tehetnénk hozzá, több az ismerőse a facebookon, és több születésnapi üdvözletet küld és kap, mint a párkapcsolat másik tagja. Az ilyen aszimmetrikus, figyelemzavaros párkapcsolat nem szokott jó véget érni. Nagyon gyakran előfordul, hogy szakítás után az egyik fél, természetesen az, aki magát érzelmileg érettebbnek tartja a másiknál, megtagadja, vagy ami még rosszabb, <i>szégyelli</i> korábbi kapcsolatát. Aki nem elégszik meg a zavaros múlt elrendezésének ezen olcsó megoldásaival, olvassa el Máté Gábor kiváló könyvét. Sokat megtudhat magáról és a másikról, és nem csak abban az esetben, ha „figyelemzavarral élő szétszórt elme”… Kép: Egon Schiele: Önarckép, 1912.rich