1.0írásterápiahttps://irasterapia.cafeblog.hulipp.tamashttps://irasterapia.cafeblog.hu/author/lipp-tamas/Gyurkovics Sándor (<em>Szegénysándor</em>), nagymama testvére 1874-ben Székesfehérváron született (<a href="https://familysearch.org/">familysearch.org</a>). Az 1910-es évek elején ismert „vállalkozó”. A többi között sertéshizlaldát működtet, amely elsősorban Bécsbe szállít élőállatot és övé a város kedvenc sörözője, a Rózsáskert. Gyurkovics Sándor virilista, s mint ilyen részt vehet a közgyűlés ülésein, így idejében értesül a Malom patak és a Varga csatorna által határolt terület rendezési terveiről. Megveszi a patak partján, a malommal szembeni területet és „könnyűszerkezetes elemekből” gyorsan fölépíti Fehérvár népszerű kerthelyiségét, ahol meleg nyári estéken a város illusztris személyiségei, politikusok, katonatisztek, színészek kockás abroszok mellett múlatják az időt. <em>Szegénysándor </em>első házasságából három, második házasságából négy lánya született. Mégis az elsők között hívják be katonának. Nagymama szerint testvére mulatós, nehéz természetű ember, nagyon sok az adósa, haragosa, irigye. Amikor elviszik a frontra, nagymamára hagyja a Rózsáskert vezetését és lányai nevelését. (Időközben Gyurkovics Sándor dédunokája írt nekem, leveléből megtudtam, hogy Sándor második felesége, Bujdosó Mária 1914-ben meghalt.) <a href="https://irasterapia.cafeblog.hu/files/2013/02/tabori_posta1.jpg"><img class="alignleft size-medium wp-image-110" style="margin: 5px 10px" src="https://irasterapia.cafeblog.hu/files/2013/02/tabori_posta1-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></a>Tábori posta: 1916. 1/23. Lipp Dezsőné részére. Rózsáskert. Kedves Margit és gyermekeim! Mi már egy hét óta itt vagyunk egy községben*. Nem a legjobban érzem magam, sokat nélkülözünk. Mi újság van otthon? Írjatok, én már két lapot küldtem. Hogy viselik magukat a gyerekek? Csak erélyesen fogd őket. Hogy múlt el a Sebestyén**? A zenészeket tiszteltetem, csak tisztességesen viseljék magukat. Pénzem még van, de azért küldhettek 20 koronát és egy kis füstölt szalonnát. Szeretettel csókollak benneteket! Sándor*** A Rózsáskert vezetése egyáltalán nem lehetett könnyű feladat, de hát nagymama sem ijedt meg a saját árnyékától. A napi bevételt a hálószobájában őrzi, mellette töltött pisztoly. A családi legendárium szerint egyik éjszaka Józsi, a fiatal mindenes szokása szerint jól besörözve eltéveszti (?) az ajtót és nagymama szobájába nyit be. Nagymama habozás nélkül elsüti a pisztolyt. – Úgy, úgy, Lipp néni – mondja Józsi –, lőjön csak le, részeg disznó vagyok, megérdemlem... A sötétben leadott lövés persze célt téveszt. <a href="https://irasterapia.cafeblog.hu/files/2013/02/gyurkovics_margit_reszlet.jpg"><img class="alignleft size-medium wp-image-111" style="margin: 5px 10px" src="https://irasterapia.cafeblog.hu/files/2013/02/gyurkovics_margit_reszlet-162x300.jpg" alt="" width="162" height="300" /></a>„Lipp néni” a harmincas évei elején jár, ebből az időből sajnos nincs róla fényképünk, de a tíz évvel korábban készült képen is látszik, milyen szép asszony. Férje Amerikában, úgy hogy Józsin kívül bizonyára még sokan szeretnék megtalálni hálószobája bejáratát. *A tábori posta levelezőlapjain „biztosági okokból” nem volt szabad feltüntetni a település nevét. A Hadtörténelmi Levéltártól kapott információ szerint a m. kir. 17. (székesfehérvári) honvéd gyalogezred 1915. májusától az összeomlásig az olasz hadszíntéren harcolt. **Január 20-a, Szent Sebestyén napja fontos ünnep Székesfehérváron: 1739-ben, a pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyént, hogy menekítse meg őket. Megmenekültek és be is tartották fogadalmukat: először kápolnát, majd templomot emeltek a Felsővárosban Szent Sebestyénnek. Hagyományosan a Rózsáskertben is megünnepelték Sebestyén napját. ***Gyurkovics Sándor soha nem tért vissza a frontról. Eltűntnek nyilvánították. A kép forrása: <a href="http://nagyhaboru.blog.hu/" target="_blank">A Nagy Háború blog</a> Lipp Tamás <a href="http://lipptamas.hu/" target="_blank">http://lipptamas.hu/</a>rich