{"version":"1.0","provider_name":"\u00edr\u00e1ster\u00e1pia","provider_url":"https:\/\/irasterapia.cafeblog.hu","author_name":"lipp.tamas","author_url":"https:\/\/irasterapia.cafeblog.hu\/author\/lipp-tamas\/","title":"Giacomo Leopardi: Gondolatok","html":"

A sz\u00ednlel\u00e9sr\u0151l<\/strong><\/p>\r\n\"Giacomo<\/a>Vannak, akiknek az a sorsuk, hogy mindenben a r\u00f6vi\u00addebbet h\u00fazz\u00e1k. S nem az\u00e9rt, mert tapasztalatlanok, vagy mert kev\u00e9ss\u00e9 isme\u00adrik az embereket, hanem mert cs\u00f6k\u00f6ny\u00f6s term\u00e9szet\u00fck ok\u00e1n nem tudnak felhagyni az egyszer\u0171 viselked\u00e9ssel, hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fck a sz\u00ednlel\u00e9s k\u00e9pess\u00e9ge, meg az a magam sem tudom, mif\u00e9le hazug \u00e9s mesterk\u00e9lt modor, melyet viszont a t\u00f6bbiek, m\u00e9g a balg\u00e1k is, ak\u00e1r akaratlanul is, mindig magukra \u00f6ltenek, s melyet a k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151nek, de saj\u00e1t maguknak is, nehezen siker\u00fcl elv\u00e1lasztani term\u00e9szetes viselked\u00e9s\u00fckt\u0151l\u2026 Hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fck a vil\u00e1gban haszn\u00e1latos modor, de nem er\u00e9nyess\u00e9gb\u0151l vagy saj\u00e1t elhat\u00e1roz\u00e1sukb\u00f3l, hanem mert teljesen hi\u00e1baval\u00f3nak bizonyul minden arra ir\u00e1nyul\u00f3 igyekezet\u00fck \u00e9s v\u00e1gyuk, hogy azt elsaj\u00e1t\u00edts\u00e1k. \u00cdgy sz\u00e1mukra nem marad m\u00e1s h\u00e1tra, mint hogy l\u00e9lekben alkalmazkodjanak a r\u00e1juk kir\u00f3tt sorshoz, \u00e9s mindenekel\u0151tt arra kell \u00fcgyelni\u00fck, hogy ne akarj\u00e1k eltitkolni vagy elrejteni a r\u00e1juk jellemz\u0151 \u0151szintes\u00e9get \u00e9s term\u00e9szetess\u00e9get: mert sosem hatnak olyan ellenszenvesnek vagy olyan nevets\u00e9gesnek, mint amikor sz\u00ednlelni pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a t\u00f6bbiek megszokott sz\u00ednlel\u00e9s\u00e9t.\r\n

\u00a0Az unalomr\u00f3l<\/strong><\/p>\r\n

Az unalom bizonyos \u00e9rtelemben a legm\u00e9lyebb emberi \u00e9rzelem. Nem mintha osztan\u00e1m azokat a k\u00f6vetkeztet\u00e9seket, melyeket ennek elemz\u00e9s\u00e9b\u0151l nem egy filoz\u00f3fus levont, hanem mert \u00fagy v\u00e9lem, tulajdonk\u00e9ppen az unalom fejezi ki azt, hogy egyetlen f\u00f6ldi dolog, jobban mondva az eg\u00e9sz vil\u00e1g sem el\u00e9g\u00edthet ki minket: nem jelent m\u00e1st, mint elgondolni a t\u00e9r m\u00e9rhetetlen kiterjed\u00e9s\u00e9t, a vil\u00e1gok sz\u00e1m\u00e1t \u00e9s csod\u00e1s terjedelm\u00e9t, s \u00fagy tal\u00e1lni, hogy mindez kev\u00e9s \u00e9s kicsiny saj\u00e1t lelk\u00fcnkh\u00f6z m\u00e9rten; elk\u00e9pzelni a vil\u00e1gok v\u00e9gtelen sz\u00e1m\u00e1t, a v\u00e9gte\u00adlen univerzumot, s \u00e9rezni, hogy lelk\u00fcnk \u00e9s v\u00e1gyaink m\u00e9g enn\u00e9l az univer\u00adzumn\u00e1l is nagyobbak; folyton el\u00e9gtelens\u00e9ggel \u00e9s semmis\u00e9ggel v\u00e1dolni a dol\u00adgokat, s elszenvedni a hi\u00e1ny\u00e9rzetet meg az \u00fcress\u00e9get; s ez\u00e9rt szerintem az unalom az emberben lakoz\u00f3 nagys\u00e1g \u00e9s nemess\u00e9g legnyilv\u00e1nval\u00f3bb jele. K\u00f6\u00advetkez\u00e9sk\u00e9pp az unalmat kev\u00e9ss\u00e9 ismerik az \u00e9rz\u00e9ketlen emberek, s igen ke\u00adv\u00e9ss\u00e9 vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem az \u00e1llatok.<\/p>\r\n

Emberi sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k<\/strong><\/p>\r\n

Ahogyan szinte minden n\u0151, ugyan\u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban a f\u00e9rfiak is, f\u0151k\u00e9nt a g\u0151g\u00f6sebbjei, k\u00f6z\u00f6nyt \u00e9s megvet\u00e9st mutatva jutnak el\u0151re \u00e9s nyernek csat\u00e1t, ill. sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n oly m\u00f3don, hogy sz\u00ednb\u0151l \u00fagy tesznek, mintha nem t\u00f6r\u0151dn\u00e9\u00adnek a k\u00f6z\u00f6nnyel \u00e9s a megvet\u00e9ssel, \u00e9s semmibe venn\u00e9k \u0151ket. Mert ugyanaz a g\u0151g, amely sz\u00e1mtalan embert visz arra, hogy lekezel\u0151en b\u00e1njon az ir\u00e1nta al\u00e1zattal \u00e9s tisztelettel viseltet\u0151kkel, \u0151t mag\u00e1t olyanok megbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9nek \u00e9s elis\u00admer\u00e9s\u00e9nek hajszol\u00e1s\u00e1ra k\u00e9szteti, akik nem t\u00f6r\u0151dnek vele vagy nyilv\u00e1nval\u00f3an r\u00e1 se heder\u00edtenek. Ebb\u0151l azt\u00e1n nemritk\u00e1n, s\u0151t igen gyakran szellemes b\u00fa\u00adj\u00f3cska sz\u00fcletik k\u00e9t ember k\u00f6z\u00f6tt, s nem csup\u00e1n a szerelemben: amikor is ma az egyik a k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s \u00e9s a m\u00e1sik az odaad\u00f3, holnap meg ford\u00edtva, az el\u0151bbi az odaad\u00f3 s az ut\u00f3bbi a k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s. Mi t\u00f6bb, azt lehet mondani, hogy valami ha\u00adsonl\u00f3 j\u00e1t\u00e9k megfigyelhet\u0151 az eg\u00e9sz emberi t\u00e1rsadalomban is; hogy az \u00e9let minden szelete tele van olyan emberekkel, akik az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sre elford\u00edtj\u00e1k a fej\u00fcket, a k\u00f6sz\u00f6n\u00e9sre nem v\u00e1laszolnak, a k\u00f6zeled\u00e9sre elmenek\u00fclnek, de mihelyt valaki h\u00e1tat ford\u00edt nekik vagy elh\u00fazza a sz\u00e1j\u00e1t, visszafordulnak, f\u00f6ldig hajolnak \u00e9s buzg\u00f3n ut\u00e1na rohannak.<\/p>\r\n

*<\/p>\r\nGiacomo Leopardi (1798\u20131837) olasz k\u00f6lt\u0151, filoz\u00f3fus. M\u00e1r h\u00fasz\u00e9ves kor\u00e1ban nemzetk\u00f6zi tekint\u00e9lyre tesz szert klasszika-filol\u00f3gi\u00e1ban. A N\u00e1poly k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n puszt\u00edt\u00f3 koleraj\u00e1rv\u00e1ny \u00e9lete telj\u00e9ben, 38 \u00e9ves kor\u00e1ban ragadja mag\u00e1val. \u00c9letm\u0171ve nem t\u0171nik nagynak, hiszen 34 vers, h\u00e9t t\u00f6red\u00e9k, huszonn\u00e9gy filoz\u00f3fiai dial\u00f3gus, egy szatirikus politikai eposz \u00e9s a jegyzetf\u00fczete maradt az ut\u00f3korra. M\u00e9gis nagy hat\u00e1st gyakorolt nem csak k\u00f6lt\u0151k nemzed\u00e9k\u00e9re,\u00a0 de a legnagyobb filoz\u00f3fusokra: Nietzschere, Wittgensteinre \u00e9s Heideggerre is.\r\n\r\nAz id\u00e9zetek Leopardi Gondolatok (Pensieri)<\/a> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9b\u0151l val\u00f3k. (Ford\u00edtotta: \u00d6rd\u00f6gh \u00c9va.)\r\n\r\n ","type":"rich"}